erdei réten

kakaóscsiga rózsaszörppel az élet
égő szenvedéllyel jőnek a vadméhek
mésztufaképződményről csepegő víz
vájta mély üreg vagyok neked félsz
héh kakuk, kakuk! szólj: meddig élek
mintha az első szerelem utolsó napja
minden nap jöhet egy aszteroida
az éjszakai szélben simogatott bőr
emléke a rengeteg zöld csend a csókban
van dalos madárja minden ágnak
remegő lábbal pihegsz elalélsz majd
nem biztos hogy ez a szabadság bűn
tudatod van mellbimbóddal a számban
édes a szabadság tiszta levegője

1977-ben született Pécsen, itt végezte tanulmányait, itt dolgozik. A PTE adjunktusa, a Holdkatlan és az Acta Romanica Quinqueecclesiensis szerkesztője. Irodalmi, filozófiai tanulmányai, irodalomkritikái és versei különböző hazai és külföldi fórumokon jelentek meg. Önálló kötetei: Egyén és közösség (2009); A relativitás irodalma (2013).