– Élő, de bánatos e falud itt az óvatag rengetegbe ágyazva ez idő szerént – kondít bele az idilli csöndbe Jó Petőfi Sándor.
– Kak az erdőn, erdő olvasztotta Kak – felel kivárván a fülemüle butykos-kotyogtatós eszmélkedését Tompa, a vendégétől elragadtatott invitátor.