Stella Cumaniae emlékoszlop avatása
Tisztelt jelenlévők, hölgyeim és uraim!
A Nagykunságon a kunok maradékai élnek. Valaha autonóm terület volt, közjogi kiváltságokkal, szabadsággal. Ennek nyoma a közgondolkodásban máig érezhető. Kunnak lenni a mai világban már nem genetika kérdése, hanem életérzés. Egy közösséghez tartozás érzése, amely különösen a mai globalizált világban biztos kapaszkodót jelent. Minél több a társadalmi bizonytalanság, annál erősebb a kulturális és nemzeti hovatartozás igényének felmutatása.
A mi dolgunk az, hogy a kultúra bizonyos szegmensében (amelyhez értünk), mutassuk meg, mi az érték, mit kell magunkénak vallani és rá büszkének lenni. Nem avitt kifejezés a büszkeség, hazaszeretet, szeretet. A kunok, a Kunság lakóinak példája arra tanította a magyarságot és az európaiakat, hogy úgy váljunk egy nemzet részévé, hogy közben saját gazdag kultúránk javarészét megtartjuk. Legalábbis azt a történeti tudatot, amely ugyan a különböző korokban más-más formát öltött, a lényeg ugyanaz maradt.
A Nagykunság népessége a török hódoltság utáni visszatelepüléskor homogénebb lett, mint a Kiskunságé, ahová sok helyről települtek be. Az autonómiával együtt járó kiváltságok zárttá tették ezt a területet, jobban megmaradt, ha csak jelzés szintjén is, a keleti örökség, amelyhez a törökségi párhuzamokat rendelve jobban kirajzolódik a kép, miként élhettek is eleink. Számomra, s engedjék meg, hogy itt magamról szóljak, úgy — hogy mások nevében is beszélek — irányadó Györffy István néprajztudós, aki innen, a Fürdő utca 3-ból, az egykori Kiss Mihály orvos nyaralójából, a doktor biciklijével indult a Hortobágyra a pásztorokat faggatni, vagy Németh Gyula turkológus nyelvész, aki szintén a Fürdő utcában, a Farkas-villában töltött kellemes napokat, vagy Mándoky Kongur István turkológus, aki minden hosszú keleti útjáról Karcagra tért haza pihenni. Aztán a sors úgy hozta, hogy végső pihenése innen 8 ezer kilométerre, Kazakisztánban lett… Példák ők, ’csillagok”, akik utat mutatnak, akik mértékül és mércéül szolgálnak amikor magunkat a világhoz mérjük.
Hogy miért is mondom mindezt?
Amikor Györfi Lajos elhatározta, hogy megalapítja a Stella Cumaniae-díjat, és emlékoszlopként is átnyújtja azt Berekfürdő település lakóinak, arra gondolhatott, hogy a kőbe vésett nevek mögött álló személyek kiemelkedő munkássága példaként szolgálhat mindenki számára. Elsősorban annak példájául, hogy kis helyen is lehet nagyot alkotni. A fontos a jószolgálat. Mert „csillagok” ők, a Kunság csillagai, akiknek fénye beragyogja ezt a vidéket, némelyiké távoli tájakon is felsejlik.
Utat mutatnak, igazodni lehet hozzájuk. Közöttünk élnek, legyünk rájuk büszkék!
A Stella Cumanie-díjat egy kuratórium ítéli oda. Olyan személyek kapták és kapják, akik a Nagykunságért hosszan tartó, kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Többnyire kutatókat, hagyományőrzőket jutalmaztak vele. Mindenképpen nagy elismerés. Minden szakmai díjnál többet jelent, mert a szívből jön azoktól, akikért dolgozunk. A szülőföld, némely esetben a „választott haza” ölelése.
Kőbe vésve olvashatjuk a nevüket: Szentpéteriné Lévai Mária; közművelődési szakember Kunhegyesen; Csikos Sándor színművész, A Nemzet Színésze, Berekfürdő emeritus nagykunkapitánya, akiről kevesen tudják, hogy nagydoktori fokozattal rendelkezik; Dr. Bartha Júlia keletkutató etnográfus, aki ezer szállal kötődik Berekfürdőhöz is; Bene Sándor hagyományőrző, a kun lovashagyományok ápolója; Herczegh Kata koreográfus, néptáncpedagógus, néprajzi gyűjtő; Nagy András vállalkozó, Kunhegyes kunkapitánya; Molnár János, Berekfürdő leköszönő polgármestere, a Református Zsinat világi elnöke.
Mindnyájuknak jófajta alkotó erőt, egészséget kívánok!
*Elhangzott a Stella Cumaniae Emlékoszlop avatásán, a berekfürdői Falunapon, 2024. szeptember 7-én.
A Stella Cumaniae-díj átadója*
Győrfi Lajos szobrászművész, nagykunkapitány elhatározta, hogy Berekfürdő, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Mesterszállás, Kunszentmárton, Túrkeve, a Nagykunság, a nagykun városok területén működő, vagy onnan elszármazott, de a szülőföld anyagi és szellemi kultúrájával foglalkozók elismerésére Stella Cumaniae-díjat alapít.
A Stella Cumaniae latin elnevezés, magyarul: a Kunság Csillaga.
A díj egy bronzból készült, közel 30 cm-es kisplasztika, melyet a Karcag-Berekfürdő határában talált régészeti emlékek, oroszlános és rovásírásos csatvég, valamint a strázsahalmi ásatásból származó régészeti leletek ihlettek. Rajta a Stella Cumaniae-díj felirat látható. A kisplasztika másik oldalán a díjazott neve és a díj átvételének évszáma szerepel. A kitüntetés sorszámozott.
A Stella Cumaniae-díjat azok a magyar állampolgárok kaphatják, akik alkotóművészek (képző- és iparművészek, népművészek, előadóművészek), a tudomány területén kimagasló eredményeket felmutató kutatók, írók, költők, a kultúra egyéb területén dolgozók, akik munkájukkal hozzájárulnak a Nagykunság szellemi kulturális értékeinek, hagyományainak megőrzéséhez és hírének öregbítéséhez, tevékenységükkel a Nagykunsághoz kötődnek. Csak a kultúra területén munkálkodó, élő személyek kaphatják.
A díj odaítélését 3 tagú kuratórium végzi: vezetője az alapító, Győrfi Lajos szobrászművész, nagykunkapitány, Berekfürdő önkormányzatának egy fő delegáltja, és Dr. Bartha Júlia turkológus, etnográfus.
A díj odaítélése ajánlás, javaslattétel alapján történik. Évente és településenként, illetve tevékenységi ág szerint egy-egy javaslat adható, aminek alapján a kuratórium dönt a díj odaítéléséről. A javaslatot a kuratórium elnökének címére kell elküldeni, tartalmaznia kell: a kitüntetésre javasolt személy adatait, az adományozás alapjául szolgáló tevékenység méltatását, vagy a konkrét alkotások ismertetését.
Herczegh Kata Stella Cumaniae-díj méltatása
Herczegh Kata néptáncpedagógus, koreográfus, néprajzi gyűjtő, aki a Nagykunság rég feledésbe merült tánchagyományainak felgyűjtésével és színpadra állításával foglalkozik több évtizede.
Bár Törökszentmiklóson lakik, szíve a Nagykunságon, a Nagykunságért, Kisújszálláson dobog, áldásos munkáját immár több száz gyermek sokszorozta meg, hiszen a Nagykun Táncegyüttes vezetőjeként minden korcsoport táncpedagógusa.
Herczegh Kata 1966. március 11-én született Törökszentmiklóson, pedagógus szülők első gyermekeként. A népi kultúra, népzene, néptánc iránti szeretet családi öröksége. Egész életét meghatározta ez a közeg, a hagyománytisztelő református identitás.
Középiskolai tanulmányait Törökszentmiklóson végezte, 1984-ben érettségizett, majd Debrecenben, Varga Gyula, a debreceni Déri Múzeum kiváló néprajzkutatója vezetésével Néptáncoktató C kategóriás oklevelet szerzett, majd 1991-ben a Debreceni Tanítóképző Főiskolán rajzszakos tanítói diplomát kapott. A szakdolgozata témaválasztása már önmagában is dicséretes volt, mert egy erdélyi, mezőségi város széki lakodalmának dramaturgiájából írta diplomamunkáját.
1992-ben Budapesten, a Guzsalyas Pedagógus Továbbképzőben tanult kismesterségek szakon. Bízvást mondhatjuk, hogy már korán eljegyezte magát a néprajzzal, annak egy, a Nagykunságon alig kutatott ágával, a néptánccal.
2000-ben az ELTE Tanítóképzőjében gyermektáncoktatói oklevelet szerzett és ugyanebben az évben megjelent első könyve, az Almabáltól a labdacéhig című kötet a Hagyományok Háza kiadásában. Munkáját dr. Örsi Julianna és dr. Bartha Júlia gyűjtései inspirálták.
Éppen harminc éve, 1994-ben került a Nagykunság egyik szép városába, Kisújszállásra, s azóta, ahogyan a kisúji születésű Csukás Istvántól kölcsönzött gondolattal a szívében: „kiváltságos helyet foglal el a város!”
1998-ban alakult meg a Tücsök Gyermek Néptáncegyüttes és az egykori Árvácska Gyermek Táncegyüttes tagjaiból toborzott Nagykun Táncegyüttes. Hivatalosan 2004-től jegyzik ezen a néven.
Herczegh Kata örökre a Nagykunság tánchagyományainak szolgálatára szegődött. Fáradhatatlanul gyűjti az elfeledettnek hitt táncokat és a helyi szokásokat. Ahogyan a nagy elődök, Györffy István és követői, visszatanítja a magyar népzene, néptánc és népi játékok tiszteletét, szeretetét, mértéket és mércét ad a növendékek kezébe, melyhez magukat és a világot mérhetik. Feladatának tekinti, hogy segítséget nyújtson a táncpedagógusoknak azzal, hogy a Nagykunság gyöngyszemeit megismertesse.
A kiváló néptáncpedagógus és koreográfus számos néptáncegyüttessel dolgozott, folyamatosan meghívásoknak tesz eleget szerte az országban és a határon túl is. Tevékeny szerepet játszik a Nagykunság tánckultúrájának újrafeldolgozásában, színpadra állításában, továbbadásában és éltetésében. Kisújszálláson a Baptista Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tagozatának vezetője, valamint a Nagykun Táncegyüttes szakmai irányítója. Munkáját számos díjjal ismerték el.
Furcsa világunkban rendszerint a csoport eredményeit ismerik el, azt díjazzák és nem a csoportvezetőt. A Heczegh Kata vezette Nagykun Táncegyüttes 2008. augusztus 20-án megkapta Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Kulturális díjat. 2009-ben Pünkösd, a XX. Szolnoki Néptáncfesztivál különdíját, 2010-ben a Nagykunsági Krónika színpadra állításával a Hagyományok Háza „Jó minősített” fokozatát kapták, 2013-ban Nagykunságért díjban részesültek, 2019-ben a Jászkun hagyományőrzésért a jászkun kapitányok díjában részesültek. 2024-ben Jászkunságért Elnöki Elismerő Oklevelet kaptak.
Herczegh Kata, a Nagykun Táncegyüttes koreográfusa, vezetője és mindenese (ezalatt értsd „kőszikla”, akihez oda lehet szaladni lelki bánattal, vagy csak úgy egy ölelésre), rangos egyéni díjakat is kapott: 2016-ban Kisújszállás néptánckultúrájának gazdagításáért, hosszú időn át kiemelkedő színvonalon, nagy szakmai tudással, kiváló eredményekkel és példaadó lelkiismeretességgel végzett értékteremtő munkájáért Arany János Pedagógiai, Kulturális és Művészeti Díjat vehetett át.
A táncházmozgalom érdekében kifejtett sok évtizedes munkájáért – 2020. Táncház Érmet vehetett át az Uránia nagytermében megrendezett díjátadón.
Herczegh Kata néptáncpedagógus, koreográfus, néprajzi gyűjtő, a Nagykunság rég feledésbe merült tánchagyományainak felgyűjtéséért és színpadra állításáért, több száz gyermek tanításárét több évtizeden át folytatott kiváló munkájáért a kuratórium döntése alapján 2024-ben Stella Cumaniae-díjban részesül.
Molnár János Stella Cumaniae-díj méltatása
Molnár János 1956-ban, Budapesten született, református családban. Édesapja református lelkipásztor volt, egyik testvére is ezt a hivatást választotta, és lelkipásztor a felesége, dr. Csoma Judit is. Bár ő nem gondolt erre hivatásra, a műszaki terület jobban vonzotta, ezért a Debrecenben Református Kollégium Gimnáziumában tett érettségi vizsga után ugyancsak Debrecenben építőmérnöki oklevelet szerzett. A kétezres évek elején elvégezte a Debreceni Hittudományi Egyetem intézményvezetői képzését.
A református egyház iránti elköteleződése eleve elrendelt volt. A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközségben lett először presbiter, majd több cikluson át volt zsinati tag és a Nagykunsági Egyházmegye gondnoka, 2015-től pedig az egyházkerülete világi főjegyzője. Jelenleg a Református Zsinat világi elnöke.
Berekfürdőn a Megbékélés Háza azért épült, hogy a különféle missziókhoz megfelelő hátteret, nyugodt helyszínt biztosítson. Az 1984-86 között épült főépület alkoholbetegségből, drogfüggésből gyógyultak rehabilitációs intézménye volt, továbbá a kallódó fiataloknak kívántak segítségére lenni, hozzátesszük ezt a különösen nehéz feladatot akkoriban csak az egyházak vállalták. Bár ma már elsősorban konferencia-központ és üdülő, a misszió továbbra is folytatódik.
Molnár János 1991-ben költözött Berekfürdőre, ahol felesége, dr. Csoma Judit a református helyi gyülekezet beiktatott lelkésze, ő pedig a Megbékélés Háza Konferencia Központ vezetője lett.
Aktív résztvevője a helyi életnek, 1994-től több cikluson át képviselő és 2014-től két cikluson át a település polgármestere volt.
Sohasem volt egyszerű itt az élet. Ha eleink elfutottak volna, amikor nehéz idők jártak, most üres lenne ez a föld… Molnár János itt maradt, és hittel, kitartással tette a dolgát, szolgálta a települést. Közben megszerette a Nagykunságot. Ahol szeretünk, ott az otthonunk. Az otthon, amit a lábunk elhagyhat, de a szívünk soha.
Az ezerkétszáz lelket számláló település nyugodt, biztonságos élete és fejlődése az Ő gondos odafigyelésének is köszönhető.
A Stella Cumaniae-díj alapítója, Győrfi Lajos szobrászművész, Berekfürdő kunkapitánya javaslatára Berekfürdő településéért hosszú időn át kitartó szorgalommal és odaadással végzett kiváló munkájáért a település nevében a kuratórium Molnár János polgármester úrnak Stella Cumaniae-díjat adományoz.
Nagy András Stella Cumaniae-díj méltatása
Nagy András vállalkozó, nagykun kapitány büszke az apai ágon iparos, anyai ágon pásztor őseire, cselekedeteiben ezt az örökséget viszi tovább. Nagykun kapitánnyá választása óta, 2018-tól sok kulturális és hagyományőrző, -éltető esemény kezdeményezője, aktív szereplője, résztvevője és anyagi támogatója volt.
Karácsony Sándor operatőr-filmrendező a Kunok hazája c. nagysikerű filmje kunhegyesi vetítésének megszervezésében jelentős részt vállalt.
Kezdettől fogva igyekezett jó kapcsolatot kiépíteni a jászsági településekkel, azok kapitányaival, néprajzkutatókkal, helytörténészekkel. Elmaradhatatlan résztvevője a hagyományőrző eseményeknek, legyen az a Kiskunságon, a Jászságban vagy a Nagykunságon. Több alkalommal rendezett emeritus kapitánytársainak Jászkunkapitányok tanácsokozását.
Fontosnak tartja a fiatalok bevonását a helyismereti, helytörténeti, nagykunság-történeti megismerési folyamatába. Kezdeményezésére redemptios emléktáblát avattak 2019. május 3-án a kunhegyesi városi könyvtár falán, melynek teljes költségét vállalta. Kezdeményezője volt a Kun Emlékparkban 2020. szeptember 5-én Varga Imre egykori nagykunkapitányunk emlékére felavatott emlékkő állításának.
A nagykun kapitány választásának 20. évfordulójára 15 db fát ültetett emeritus kapitánytársai tiszteletére és helytörténeti kiadvánnyal kedveskedett, mindezeket saját költségén. A határainkon túl élő egykori kunhegyesiek leszármazottaival is jó kapcsolatot ápol. Bácsfeketehegyen 2019. május 31-én megnyitotta a Kunok hazája c. film kapcsán rendezett kiállítást annak fotóiból.
Új kapitánytársai beiktatásán minden alkalommal részt vett, munkálkodása közben másokra is figyelt, aki településünk érdekében folyamatosan tevékenykednek. Az általa a Nagykunkapitányok Tanácsa felé felterjesztett és elfogadott kunhegyesi helytörténészünk, Vig Márta megkapta a Nagykunságért-díjat. A Kunok hazája c. fotókiállítást megnyitotta a művelődési központban. Szolnokon képviselte a nagykunokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megye napján. Nincs olyan kulturális megmozdulás, amelynek ne ő lenne a védnöke, kezdeményezője és legfőbb szponzora. Fákat ültet, parkot hoz létre és szobrokat állíttat. Még hosszasan lehetne sorolni, mi mindent tett szűkebb pátriájáért. Személyes példaadásával kivívta Kunhegyes város és a Nagykunság lakóinak elismerését.
A kuratórium döntése alapján 2024-ben Stella Cumaniae-díjban részesül.
*Elhangzott a Stella Cumaniae-díj átadóján, a berekfürdői Falunapon, 2024. szeptember 7-én. Felolvasta: Nagy Erika, a Berekfürdői Turisztikai Nonprofit Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.
