Mihály: Nem értem, honnan veszi a bátorságot ez a Vass Tibor, hogy elénk veti ezt az Erdei Kak című, utcai heverészésre alkalmatlan témát, egyelőre gőzöm sincs, hogyan bontsam ki magamból.
Sándor: Így indul útjára minden nagy mű, még a Himnusz is: kínok kínja, szenvedés, még talán szenvelgés is, aztán egy minutumban jön valamiféle indíttatás, az írás, a kifejezés ellenállhatatlan vágya, és kész a mű.
Nagy Bandó András
1947-ben, Deszken született. Általános iskola: Deszk, középiskola: Vedres István Építő-ipari Technikum, Szeged. Elismerései, díjai: Karinthy Frigyes-emlékgyűrű (1988), Szalmaszál a Hajléktalanokért (1996), Pulitzer-díj (2000), Hajléktalan Emberért díj (2006), az Ambassador Klub Életművért adományozott aranygyűrűje (2006), Aranybölcsős díj a Nagycsaládosok Egyesületétől (2011), Aphelandra-díj – a humanista civil kitüntetése (2013). A Litera-Túra Irodalmi oldal Művészeti díja (2018), Radnóti Miklós díj (2023), Pro Urbe – Szegedért díj (2023). „Életem történései dióhéjban: 1958 óta verselek, 1962 óta szerepelek pódiumon, Szegeden a Modern és Minerva Színpad amatőr színjátszója voltam. 1964-től a Délmagyarországban, majd a Szegedi Egyetemben jelennek meg karikatúráim, majd Kaján Tibor közli rajzaimat az Új Tükör hetilap Ceruzahegyező című rovatában. 1968-ban született lányom neve Mónika. 1969-ben házasságot kötöttem Szulcsán Juliannával, 1970-ben született meg a Lányom, Natália. 1973-ban kezdődött a humorista pályám, 1982-ben a II. Humorfesztiválon győztesként kaptam meg a Magyar Rádió Fődíját. A fővárosba szerződtem, a Mikroszkóp Színpadhoz. 1983-tól újra szabadúszó előadóművészként jártam az országot, de eljutottam Európa összes külhoni magyar közösségéhez, és többször turnéztam Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban. Humorista pályám során szóló nagylemezeim jelentek meg, és a Rádiókabaré sikerlistáiból készült bakelit lemezeken is hallgathatók a monológjaim. DVD-im: Best of Bandó (Válogatás), Bandó Quijote (1988-as önálló estem Mosonmagyaróváron, a Művelődési Központban készült egyetlen megmaradt felvétele.) A kabaré világából A szalontüdő című mini novellámmal 1988-ban léptem át és be az irodalom világába. A novellából Szalontüdő címmel, Szirmai Márton rendezésében kisfilm lett, s 2006-ban elnyerte a Magyar Kritikusok Fődíját, 2007-ben pedig megosztott fődíjat kapott Siófokon, a filmszemlén. Első komoly sikerem az András könyve – Fordított teremtés, melynek előszavában Hankiss Elemér azt írta: „Néhány száz éve minden bizonnyal megégették volna azért, amit ebben a kötetben kifejt.” Első regényem, a Sosemvolt Toscana ritka pályát futott be: tizennégy kiadás, harminchárom-ezer példány. Főhőse Halász Bódog, a hasnyálmirigyrákkal küzdő író, és várandós lánya. Kettős csata a halállal és az életért. A Míg meg nem haltak című kötete idősek ápolásáról írott novellafüzér, elő- és utóhangolásában sorsomról is vallok: „Tojáshéj élet, porcelánlét, kérészröppenés, ki tudja, mit hordozunk magunkban, honnan is sejthetnénk azt a bizonyos végső pillanatot? […] A gondolat rögzülése akkor tiszta és igazi, ha rosszul választott szavakkal nem rongáljuk szét, ha kerek mondatok-ban is csak nehezen visszaadható, ha csiszolatlan, nyers és formátlan, akár az Isten.” Az 1989. év elején a hajléktalanokat segítettem, és létrehoztam az ország első hajléktalanotthonát Budaörsön, egy régi barakképületes laktanyában. 1990-ben Orfűre költöztem, és egy évig voltam a falu polgármestere. 2010-ben kedvesemtől, Obernyik Ritától megszületett a kislányom, Gvendolin, 2013-ban váltam el, 2015-ben pedig házasságot kötöttünk Ritával. Mintegy 20 felnőtt és 20 gyermekkönyvet írtam és adtam ki, cégem, a Szamárfül Kiadó gondozásában. Verseimet megzenésítették, és CD-n kiadták: Szélkiáltó, Énekmondók, Alma, Hol-ló, Halász Judit, Tamás Éva, Palinta, Bergengóc, 24 versemet pedig én éneklem, a Tölgyből van a fakutya című, Kalákával közös CD-men, Radványi Balázs muzsikájával. Gyermekeknek írt verseim a szüleiket is megérintik, mondják szavalóversenyeken és beszédtechnika-órákon, olvashatók tankönyvekben. Háy János és Szabó T. Anna az egyik kötetem ajánlásában verseimet Petőfi, Weöres és Tamkó Sirató művei mellé emelik. Felnőtt olvasóknak írt köteteim: Úton-útfélen (1986); Vészfék (1997); Bevezetés I–II. (1990); Úton-útfélen (szűkített-bővített kiadás, 2000); Könyv azoknak, akik utálnak olvasni (2001); Ízes beszéd (2003); 333 haIQ (2005); Kalandárium (2005, 2006, 2007); Sosemvolt Toscana (2006); Nagy Bandó világa (2007); Kabaré-sikerlista (2007); Furcsa pár-beszéd (Sándor Györggyel, 2007); Gondolatélesztő – Füveskönyv (2010); ÖT HÉT ÖT haiku (2010); András könyve I– II. (2001, 2002, 2010); Isten bikiniben (2010); Egyedül állok (2012); Vár rád Toscana (2011); Nagyon fájl (2012); Orfűi medvehagyma kincseskönyv (2006); Murphy törvénykönyve amatőr teniszezőknek (2012); Míg meg nem haltak (2015); Arankakor (2017) Hát kik ezek? – válogatott publicisztikák (Wesley Kiadó, 2018). Gyermekeknek és szüleiknek szánt könyveim: Családi szókincstár (2000); Madarak tolláról (2004); Fából vasparipát (2005); Gyöngykaláris (2006); Szappanbuborék (2007); A táltossá lett kiscsikó (2007); Kicsinyek könyve (2007); Keresztnévsor (2008); Szivárványhíd (2008); A Kiskalácsai királyság (2008); Ringató (2008); Ami a bögyünkben van (2009); Nagyapám, nagyanyám és a vakond (2009); A világjáró kiscsikó (2010); Egyik kutya, másik is (2010); Hetvenhét macskajaj (2010); Bandó mondókák (2010); Százszorszép (2012); A Varázspadlás lakói (2012); A hangyabanda nagy kalandja (2013); Lexi már olvas (tankönyv, Csabay Katalinnal, 2010); Verselő betűk és számok (2013); Magyarország, én is szeretlek! (2014); Dinoszauruszok verses meséje (2015); Csodás Kapolcs (2016); A kis herceg visszatért (2015); Micsoda cirkusz! (2022).
