Foltok vidáman — Ghyczy György műveiről

Szeretettel üdvözlöm a kedves egybegyűlteket Ghyczy György festőművész, grafikus és könyvművész kiállításának megnyitóján. Gyurival való barátságunk hosszú évekre nyúlik vissza, munkásságát eléggé jól ismerem, számos képzőművészeti szakmai szervezetnek vagyunk mindketten tagjai, rendszeresen szerepelünk csoportos kiállításokon, többször voltunk együtt művésztelepeken, sőt volt egy páros, azaz közös kiállításunk is. Gondolom, így már érthető, hogy nem egy száraz, objektív szakmai értékelés fog elhangozni, hanem egy nagyon szubjektív gondolatfüzér, ami reflektál az itt látható művekre.

A kiállítótérbe lépve azonnal feltűnik számunkra az a sajátos, tiszta festői nyelvezet, amelyet a művész használ. Mit is jelent ez a tiszta festői nyelvezet? Ghyczy György az a fajta gondolkodó, elemző, jelenségeket, történéseket, a személyes élményeket mélyen átélő művész, aki évtizedek alatt alakította ki azt a jól felismerhető esszenciális festői nyelvezetet, amelyet használ művei létrehozásakor. A művész saját, mondhatni ősi nyelvén beszél, s a néző már az első találkozáskor megszólítva érzi magát. Érzi vagy érti is ezt a misztikus nyelvezetet. Gondoljuk el, milyen erőfeszítésbe kerül megtanulnunk, és megértenünk egy korábban nem ismert idegen nyelvet, legyen az német, portugál, vagy éppen hindi, bengáli. Ghyczy György festészetének egyik misztikus titka, hogy bár soha nem tanultuk az ő általa használt nyelvezetet, jelrendszert, mégis értjük, érezzük mondandóját.

A magyar irodalom jeles költészete rendre feltűnik műveiben inspirációs forrásként.  

Ady Endre A magyar Messiások című költeménye került fel az Ady emlék c. kis méretű képre. A sötét háttérből felfénylik a felületre speciális módon, apró fapálcával, festékkel felvitt szöveg. Vérvörös téglafal sejlik fel a sötétből, mely mellett apróra töredezett boltív aranyfüsttel kiemelt részletei bukkannak fel. A magasztos fényként felvillanó részletek kiemelkednek a kép fizikai síkjából, érzékeltetve, hogy a figyelmes szemlélő egy másik szintre, egy másik dimenzióba léphet, ha nyitott az elhívásra. Az Ezerszer messiások című képen megfigyelhetjük azt a lentről felfelé, a földitől az égi felé haladó mozgást, vagy inkább áramlást, mely egy halvány fénynyalábon felfelé törő hieroglifa szerű jel-oszlopként jelenik meg. Az ehhez hasonló képjelek, jelsorok más megfogalmazásban gyakran jelennek meg a festményeken. 

A szövegekről, szövegszerű jelsorokról így ír Lisányi Endre a Tudni a nemtudást bölccsé tesz című, Ghyczy György művészetéről szóló albumban: „Mivel Ghyczy György sok festményén-grafikáján írásra, archaikus jelekre, hosszabb-rövidebb szövegekre, szövegtöredékekre emlékeztető részleteket, vagy felismerhető betűket láthatunk, és néhány alkotása a kőkorszak barlangrajzait eleveníti fel, ezért olyan „jelalkotó művésznek” is nevezik, aki emléket állít a jeleknek, jelképeknek az ősi kultúrák első jeleitől napjainkig.”

A Halak az úton, az Új jelek az égből, Történelmi csónakok c. képeken szintén megjelenik a haránt irányban futó jelsorozat, melyben apró halformákat, spirál- vagy éppen csónak- motívumokat láthatunk. A hal mint szimbolika közismerten keresztény jelkép, Jézus Krisztusra utal. Görögül írva a Jézus Krisztus Isten Fia, Megváltó szavak görög kezdőbetűi összeolvasva „ikhthüsz”, görögül „halat” jelent. Az Új jelek az égből csiga-motívumai a duálisan monokróm háttér előtt a lélek szimbólumaként jelennek meg, egyensúlyozva két világ határán, a sötétség és a világosság birodalmának ütközetében.

A Történelmi anzix gazdag rétegzettsége, a fent és lent világát összekötő fénysáv, mely a horizontálisan tájolt és megtartott sokaság motívum-gazdagságába irányul, jelzi számunkra a rég elfeledett archaikus világ mozgalmas rétegzettségét.

A Széthi fáraó hagyatéka, Faktúra egyiptomból c. képek jól szemléltetik a képalkotói attitűd változatosságát. Az idő távlatának lerakódott gazdagsága jelenik meg ezeken a műveken. Széthi fáraó az ókori egyiptomi újbirodalmi XIX. dinasztia erős, és kegyetlen kezű uralkodója birodalmát újjá építette, kibővítette Szíriában, és Kánaánban (a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon). Fiára, II. Ramszeszre hagyta hatalmas birodalmát, akinek uralkodása alatt Egyiptom elérte hatalmának csúcsát.

A hatalom és elnyomás gyilkos pusztítása jelenik meg Radnóti emlék c. kis formátumú képen. A szögesdrót a húsba váj, és a lélekbe hatol. Radnóti sorai a képre kerültek a Razglednicákból, mely sorok 1944 október 6-án, Cservenkában születtek. Ez a második vers, az utolsó út, az erőltetett menet még reményt adó verse.

A vérvörös színben tartott Vörös fal előtt, és az Égi létra bíborjában megjelenik az aranyló fény. Az arany téglafal már el is mozdult, kissé ferdén áll, talán utat enged, az Égi létra mellett arany fény segít felkapaszkodni az égi lajtorján. 

A Térelmélet, Örömtánc című műveken ismét feltűnnek az emberi figurákat idéző jelek. Megjelenik a Szent Iván éjszakájának kultikus tűzugrása. Ez a nyári napforduló, melyhez világi és keresztény szokások is kapcsolódnak (Keresztelő Szent János névnapja).  A sötétség az elmúlást, a fény a megújulást jelentette, ezért raktak nagy tüzeket, hogy elűzzék a sötétséget. 

Az Ismét tájat festek c. kép elhozza számunkra a fényt, ragyogó színeivel, feltárhatatlan távlatával vonz minket abba a világba, amelyben Ghyczy György színesen rétegzett, változatos, talányos, érett festészetében él és dolgozik. Kívánom a művésznek és a művészetét élvezőknek, vagyis magunknak, hogy tárjon elénk még sok réteget gazdag belső világából, festményei által.