Ahogyan tükörlapra hó szakad,
s a zuhanás szakasza végtelenné
válik, átváltozik-e a pillanat
élethossznyivá? Rövidebb, ami
lehetne hosszú, hosszú az, ami
futólagos. Mivé válik a bozót
a felturbózott télvégen, s robban
darabokká a kéküveg tengerszem
mélyhűtött lapja, beszámolsz-e arról,
te, aki ott maradtál jelen,
ahol más senki? Az egyedüllét
ajándékát nézd úgy, miként aki
bejutott az örökkévalóságba.

Várlak, Mihály, várlak Tompa Mihály,
hiányod annyira fáj,
egyre csak reménylem, Tompa Mihály,
hogy visszatérsz körünkbe, ismét.

A nyugalom volnál, Tompa Mihály,
kisimul körül a táj,
óvóm és megmentőm, Tompa Mihály,
nélküled rettegek itt.

Szomorú napjaim, Tompa Mihály,
belőle szökik a báj,
ölelj magadhoz, Tompa Mihály,
kérlek, ne hagyj el soha.

– Nézzétek csak, mi az ott, azzal a sok piros bogyóval!
Már emiatt megérte – ahogy szokás mondani –
kijönni kicsit Füredről ide a zöldbe!
Ugye, Kamillácska, nem lehet mindig csak fürdikélni?
Ugyan majdnem kiment a bokám ezen a köves lankán,
de tudjátok mit? Bánja a fene.

száraz ágon, hallgató ajakkal
meddig ültök, csüggedt madarak

mely helyen születtem
éppen azon töröm magamat
mit is mondjak Kamillámnak
ha ártatlan erre elhalad

honnan, honnan, fáradt öreg…
gyengül a fény, amely nyugatot ellepi
ködben boronganak a távol képei

már azt sem tudom ím mí vagyok
állattudós, politikos, utazó, színikritikos

az ember az első pillanatra –
maga se tudná miért –
önkénytelenül mondja rá magában: Szegényke!

Majd két órája voltak úton, amikor egy szurdokon átjutva egy magas kaptatóhoz értek. Tíz embernyi magas, sárgás-szürke színekben pompázó, csillogó, meredek sziklafal előtt álltak.

– Ez a vége – mondta Herman.
– Már nem bírom, csak a lelkem menne tovább – válaszolta nagy sóhajok közepette Hermanné.

A férfi erőt vett magán, a nő szemébe nézett, amivel biztatta, hogy menjenek, segít neki. Megfogta a kezét, megszorította. A nő erőt vett magán, elindult előre, a férfi utána. Fél óra alatt mászták meg a sziklafalat, majd egy szűk teraszra értek, ahol bokrokkal benőtt nyílás vezetett egy üregbe.