35 Megtekintés 9 Perc

Vidám Páva és Vidám Pávai az ArtTérben

Közösségépítő beszélgetés a Miskolci Ars Sacra Fesztiválon

Az igazságosság volt a téma az ArtTérben, szeptember 18-án, a miskolci Művészetek Háza kávézójában. Az estet dr. Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány vezetője, a Miskolci ArsSacra Fesztivál főszervezője nyitotta meg. A műsorvezető Czikora Ágnes volt. 

A szervezők felkérésére Vass Tibor, lapunk főszerkesztője, 2021-ben a hernádkaki Vidám Páva — Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház és a „ikertestvére”, a berekfürdői Vidám Pávai Művészeti Értéktár alapítója a civil szervezetek helyi értékteremtő tevékenységéről beszélt annak tükrében is, hogy mennyire „igazságos” az utókor egyes fontos életművek érdemeinek ápolásáról, áthagyományozásról.  

Hernádkak díszpolgára szót ejtett arról, hogy Tompa az 1840-es esztendőt pár nap híján teljében a településen élte meg, ahol házitanítóként dolgozott, s ez az esztendő volt a költői pályájának kezdete is: itt tartózkodása idején jelentek meg első versei nyomtatásban a Társalkodó c. lapban. 

Beszélt arról is, hogy másik otthonához, Berekfürdőhöz hogyan kötődik Pávai-Vajna Ferenc geológus: a település a létét köszönhető Pávainak. Nem volt ugyan „vidám” az élete, de azzal, hogy emlékét ott ápolják, kitartó, tántoríthatatlan munkájának eredményeit a helyiek és az odalátogatók előtt is hangsúlyozzák, akik így átélhetik, hogy minek, ill. konkrétan kinek is köszönhetik ők ma a bereki vidámságukat.  

Ahogyan a Vidám Páva sem „ragad le csak” Tompánál, mert kortárs művészeti projektjeiben mások mellett Garay János, Petőfi Sándor, Herman Ottó, Herman Ottóné szül. Borosnyay Kamilla életművére is koncentrál, irodalmi és képzőművészeti gyűjteményt őriz, és mutat be, úgy a Vidám Pávai sem csak a geológus életművével foglalkozik, hanem az arra helyben épült értékek (pl. az üveggyár világszabadalma, a fátyolüveg, valamint az 1999-ben alapított írótábor relikviáival, a település volt polgármesterének dedikált könyvgyűjteményével, helytörténeti kiadványokkal, képeslapokkal) felmutatásával, s programjaival erősíti a helyi identitástudatot.   

 Cikk a rendezvényről:

Részlet az írásból: „Vendégünk lesz Guzi Blanka öttusázó büszkeségünk, aki remekelt a párizsi olimpián és sikerei mellett arról is beszél majd mennyire helytálló bírói ítéletekkel szembesült sportolói pályája során. Eljön Pankucsi Márta szociológus, aki a fogalom társadalmi összefüggéseit kutatja. Gitárral érkezik arttérbe Fedor Vilmos és egy Adamis Anna dallal, amely az igaz szavak hatalmát hirdeti. A miskolci lokálpatrióta arról is beszél majd, miért keressük folyton a saját igazunkat. Azt a kérdést, hogy „Hogyan lehet igazságunk? Ha megigazulást kapunk az egy Igaztól!?” már Birtha Melinda református lelkipásztor teszi fel az arttér közösségében. Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány megálmodója és vezetője valódi „gyümölcsökkel” érkezik és nemcsak a léleknek a testnek is nyújt táplálékot finom sajtok, lekvárok, szörpök formájában a Baráthegyi Majorságból. Gondolatai pedig az autista lét igazságtalanságai körül forognak. Velünk lesz Vass Tibor költő, képzőművész, a Spanyolnátha művészeti folyóirat alapítója, aki a helyi identitás, helyi érték gondolatát kapcsolja a fogalomhoz. Bemutatkozik a ReDesing Divatsuli. Egy rögtönzött gyerek divatbemutatót hoz Molnár Ágnes az estre és az etikus ruhagyartás témáját, a fashion revolution mozgalom kapcsán, ami azért jött létre, hogy a ruhák készítői szerte a világon igazságos bánásmódot és megbecsülést kapjanak.”

A programról az ArtTér is írt a Fészbukon:

„Vass Tibor költő arttérben. A Spanyolnátha című irodalmi folyóirat főszerkesztője arról (is) beszélt, hogy a helyi identitás, a helyi érték gondolata a hernádkaki Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház és a berekfürdői Vidám Pávai Művészeti Értéktár mentén hogyan kapcsolható a fesztivál mottójához („Az igazság békét teremt!”). 

Vidám Páva és Vidám Pávai, az „ikertestvérek”: a 2021-ben alapított civil társaságok többek között azt is üzenik, mit jelenthet Hernádkaknak Tompa Mihály, aki itt írta első verseit, s azt is, hogy Berekfürdő a létét köszönheti Pávai-Vajna Ferencnek, aki feltárta annak gyógyvizét. A két településhez való kötődéséről vallva arra is kitért, hogy szakrális vidámság-e a páváé és az-e a számkivetettségben elhunyt Pávaié.”